Íme, most tehát eljött az ideje, hogy meséljek némi kulisszatitkot a kis mívemről. Méghozzá legelőször is azt, hogy hogy jött az első ihletem. Történt ugyanis, hogy egy este lefeküdtem aludni, de persze nem jött álom a szememre, csak forgolódtam, meg jártak a kis fogaskerekek az agyamban. Mígnem egyszer csak egy félálomszerű képként láttam (de hogy megrendítőbben hangozzék, mondhatnám úgy is, hogy „vízió gyanánt manifesztálódott lelki szemeim előtt”) a következőt: egy fiatal lány egy nyikorgó kiskapu előtt áll, és hezitál, hogy belépjen-e. A lány vörösesszőke bodorított hajjal, élénk narancs dzsekiben álldogál, nyakán sál, és a tincseibe bele-bele kap a szél. Nos, ez volt a kiinduló pont, és rájöttem, hogy ezzel a kezdettel meg kéne írni egy történetet. Azóta már rengeteg ötlet jött, majd ment, de megszületett a történet magva, amely egyébként ki is zárja a fenti kezdést a sállal és a dzsekivel, tekintve, hogy egy meleg napon indul a sztori. Tehát a fent vázolt jelenet, ha be is kerül a történetbe, biztos nem az elején lesz, viszont remekül megadta a kezdő lökést Réka (mert valahogy egyértelmű volt, hogy így fogják hívni a főhőst) történetéhez..

Aki pedig ismer, az biztos nem fog meglepődni, hogy a történetben a mindenféle különös figurákon kívül helyet kap még egy kiskecske, és Bogár autó, egy vicces bukósisak, nyáresti sörözések, és talán egy kis olasz vonal is befigyel, ha minden jól megy… Hamarosan jelentkezek, jó karácsonyi készülődést mindenkinek! :)
Mekka